Egy 81 éves beteg jött a klinikánkra, amelyet háziorvosa irányított, hogy felmérje a nyak és a mellkas vénáinak feszülését (1.ábra). Tünetmentes volt, kivéve a duzzadt mellékvénákat a mellkas falában. Nem volt nehézlégzés, köhögés vagy arcödéma. Több éves története volt a vénák fokozatos megnagyobbodásáról a mellkas elülső falán (30 éves kora óta), de soha nem kért orvosi tanácsot. A fizikális vizsgálat többi része normális volt. A mellkasi CT-vizsgálat tartós bal felső vena cava-t mutatott a koszorúér sinusba, a jobb felső vena cava krónikus trombózisát és a mellkasi vénás kollaterális keringést (2.ábra). A radiológus a csökkent vénás átmérő és a meszes, sűrű, heterogén trombus miatt krónikusnak minősítette a trombózist. A tartós bal felső vena cava a mellkasi vénás rendszer leggyakoribb változata,de ritka veleszületett rendellenesség, 0,3% — os gyakorisággal. Embriológiai maradványnak tekintik, amelyben a bal brachiocephalicus véna nem fejlődött ki teljesen, a szívkoszorúéren keresztül a jobb pitvarba ürült. A tartós bal felső vena cava összefüggésbe hozható a szív rendellenességeivel, például kamrai vagy atrioventricularis septum defektusokkal, mint például pitvari septum defektus, cor triatriatum szelep, aorta coarctatio, coronaria sinus ostial atresia és bicuspid aorta.1 ellenkező esetben jóindulatú, tünetmentes állapotról van szó, amely akkor mutatható ki, ha a képalkotást nem kapcsolódó okokból végzik.1 Az izolált perzisztens bal felső vena cava jóindulatú vaszkuláris anomália, amelynek nincs hemodinamikai következménye.1
Betegünk mellkasi CT-vizsgálaton esett át a felső vena cava szindróma értékelésére, amelyet rosszindulatú állapotok, például tüdőrák vagy limfóma okoznak az esetek több mint 90% — ában. Az olyan fertőzések, mint a tuberkulózis, valamint az extrinsic kompresszió, például a szifilitikus aorta aneurysma, a thymoma vagy a pajzsmirigy goitre szintén ismert, hogy superior vena cava szindrómát okoznak. A felső vena cava trombózisa azonban ritkábban fordul elő, ha nem kapcsolódik a szubklavia vénában lévő központi vénás katéterekhez vagy a felső vena cava-hoz.2
A felső vena cava szindróma csak fizikai vizsgálattal diagnosztizálható, de az ok megállapítása érdekében vizsgálatokat kell végezni. A vénás biztosítékok toborzása az obstrukció kialakulásának gyorsaságától függ.3 betegünknél évek alatt alakultak ki a tünetek, ami elősegíti a nem rosszindulatú állapot diagnosztizálását, mivel a trombus elegendő időt hagyott az ilyen kollaterális áramlás kialakulására.
Betegünk krónikus superior vena cava szindrómában szenvedett a vena cava krónikus trombózisa miatt, amely nem társult központi vénás katéterrel. A tartós bal felső vena cava diagnózisa véletlenszerű volt. Ez a rendellenesség nem hajlamosító tényező a vénás trombózisra vagy a vena cava kialakulásának rendellenességeire.
Tanulási pontok
A superior vena cava szindróma legtöbb esetét rosszindulatú állapotok, különösen a tüdőrák, valamint a limfóma okozzák. A rosszindulatú daganatok kizárásához elengedhetetlen a diagnosztikai vizsgálat.
A vena cava superior szindróma jellemző jellemzői közé tartozik a dyspnoe, az arcduzzanat, a köhögés és a felső végtag, amelyek a szindróma krónikus kialakulását (heteket) jelezhetik.
A perzisztens bal felső vena cava egy ritka veleszületett rendellenesség, amely általában súlyos kardiális rendellenességekkel, valamint jelentős mortalitással és morbiditással függ össze. Ellenkező esetben a diagnózis csupán Véletlenszerű, a klinikai lefolyás tünetmentes.
